2014. szeptember 8., hétfő

SAJNÁLOOM

Nem gondoltam volna, hogy itt kell befejeznem a történetet, de sajnos muszáj.. Iszonyatosan eltértem az eredeti sztoritól. Megvan, hogy mi lett volna a jövőben Lilivel és Niallel, de semmi... Nagyon sajnálom, de ezt a történetet nem tudom folytatni...

Jess

30. Pont, mint a suliban

-Az egész úgy volt, hogy a bál után ez az ökör megkérte Zaynt, hogy legyen veled köcsög és ő hallgatott is a szőkére.-nézett szúrósan a két jómadárra-Na szóval, amikor az erdőben találkoztunk, mert vadásztunk, akkor Zayn ugye hazarohant, Niall meg leskelődött. És látta, hogy Nathaniellel, Lexi pasijával ölelkezel...
-VOLT pasijával. Szakítottak.-szóltam közbe.
-Akkor VOLT pasijával ölelkezel, és erre az okoska bepukkadt és elmentünk a vámpírtanácshoz, akik elmondták mi van, majd ugye elmentünk hozzád a suliba, majd téged elvitték. Na igen ez vicces sztori.-nevette el magát.
-Ha neked az vicces, hogy engem elraboltak, akkor te beteg vagy Styles.-nyugtáztam le ennyivel.
-Bocs, de tényleg vicces volt.-röhögött tovább és nem bírta folytatni. Louis arrébb lökte barátját és ő vette át a szót.
-Addig minden tiszta, hogy Elsta megmarta Niallt, téged pedig Davon megcsapolt?
-Megcsapolt?-kérdeztem vissza furán.
-Tudod, amikor kiszívja a véred.-magyarázta el, nem mintha nem tudnám mit jelent.
-Louis! Tudom mit jelent! De annak is vannak fokozatai. Nem?
-Mikre nem jó az iskola!-szólt közbe valahonnan Jessie, de rájöttem mindvégig mögöttem állt.
-Ja, hogy te itt vagy!-fordultam hátra és megöleltem bamba barátnőmet.
-Jess.-Niall biccentett a fejével, hogy beszélne Jessievel. Nem tartottam jó ötletnek, hisz Niall és Jessie jártak. Ki tudja! Valamelyikőjük érezhet még valamit a másik iránt. Jessie Niall után bement a házba és egy jó darabig ki sem jönnek majd. Minden figyelmemet Louisra összpontosítottam, ha már a pasim lelépett. Ez még mindig olyan furcsa. Van pasim. Hehe.
-Bocs, hol tartottunk?-észre sem vettem, hogy mindenki engem bámul. Ez olyan ciki.
-Vérszívás fokozatai.-lépett mellém Liam.
-Ja igen.-bólintottam egyetértően.
-Az első fokozat a marás, amit Elsta művelt. Akkor csak épphogy egy csepp vért kóstol meg az illető.
-Igen és ezt utálom!-tettem keresztbe a kezeimet. Gyűlölöm ha valaki megmar engem vagy a körülöttem lévőket. Akkor nem folyik vér, csak az illata érződik, ami olykor-olykor rabul ejt.
-A második a harapás.
-A vér folyik és nem lehet elapasztani. A legtöbben egy harapás miatt halnak meg, nem azért, mert kiszívják a vérüket.-magyarázta Zayn.
-Igen, mert a vér szaga messziről érezhető. És ha nem vagy elég erős a farkasok, jobb esetben a vámpírok ölnek meg.
-Pontosan Lili.-nézett rám büszkén Liam, mire én csak egy "ezt még akkor vettük, mikor ti még suliba jártatok, te ökör" pillantással elintéztem.
-A harmadik a szívás.-számolta az ujjain Harry.
-Valaki megmar és szívni kezdi a véred. Borzalmas érzés.
-Te ezt honnan tudod?-néztek rám furcsán.
-A bál után bevezették a véradót. Aki oda akar járni, évente le kell adnia egy bizonyos vérmennyiséget. Az orvosiban megcsinálják ingyen és bérmentve. Úgy még jobb is, mintha saját magad csinálnád.
-Jujj! Én vissza nem megyek oda!-tette fel Harry a kezeit.
-Neked nem is kell, te vadbarom.-sziszegtem.
-A negyedik a csapolás.-tért vissza Jessie Niall nélkül. Vajon miről beszéltek?
-Arról csak jövőre tanultunk volna.-rázta Louis a fejét. Összeszűkített szemeivel pedig egy kínai démonra, bizonyos Satharielre hasonlított.
-Én tudok róla pár dolgot.-jelentkezett Eleanor.
-Mit?
-Hát. Ha megcsapolnak egy embert, meghal, de ha egy vámpírt csapolnak meg....akkor annak az illetőnek meg vannak számlálva a napjai.
-Az lehetetlen.-suttogta Liam. Mintha nem fogná fel mit is mondott El. Mondjuk én sem fogtam fel teljesen. Meg vannak számlálva a napjaim? Megfogok halni?! Nem! Nem és nem! Csak most lett minden rendben és ezt rögtön elrontják?! Jó Lili, nyugodj le!
-Mennyi ideje van Lilinek?
-Nem tudom Louis.-ölelte át barátját nagynéném. Várjunk csak?! Apu, Greg Morgan. Neki van egy testvére, Rosalina. Akkor Eleanor nem is a nagynéném!!! Hanem az unokatesóm. Oké, és ez csak most esett le.
-Jess! Hol van Niall?-fordultam az említett felé. Kezdtem aggódni.
-Lelépett.
-Mi? De miért?-vágtam
-Mert hülye.-ezzel bevágtatott a házba.
-Ez nekem nem tetszik.-rázta a fejét Zayn.
-Nekem se.-értett egyet Hazza.
-Valami itt nagyon nem oké.-Liam odajött hozzám és átölelt.
-Felhívjam?
-Légyszi!-néztem rá nagy szemekkel.

29. Skócia

*Niall sz.sz*
Kivirulva sétáltam a fiúk után Skócia utcáin.
-Mi történt veled hősszerelmes?-kérdezte röhögve Harry.
-Liliék megszöktek és Wickfordban vannak.
-Juj az jó! Attól még meg kell keresnünk azt az átkozott denevért.
-Nyugi Liam! Igen meg kell találnunk, különben újra visszakerülnek.
-Tudom Zayn, tudom. Egyáltalán hogy néz ki? Tudja valaki?-érdeklődve fordultak felém.
-Én tudom. Am most hol vagyunk? Louis?
-Mindjárt! Ő? Fogalmam sincs.
-Azt gondoltam! Még szerencse, hogy ismerem Skócia minden városát.
-Jaj Hazza! Nagy az Egód!
-Kuss má' Horan! Inkább a csajoddal foglalkozz!
-Örömmel!
-Jó, ez most nem érdekel. Hogy néznek ki a denevérek amiket keresünk?
-Hát szépen.
-Kösz nagy segítség vagy! De komolyan hogy néznek ki?
-Úgy mint a többi denevér, csak egy kicsit másabbak.
-Tudod Niall te más vagy mint mi. Te eleve ebbe az életbe születtél, ezért te sokkal többet tudsz. Mi ehhez hülyék vagyunk! Elmondod normálisan?-kezdett fel menni a pumpa Harryben. Megértem, itt élvezem az életemet már a kezdetek óta, ők meg csak most tanulják türtőztetni magukat, meg minden más.... Segítenem kell nekik, még akkor is ha a segítségemet nem akarják elfogadni.
-Ha meglátom őket, szólni fogok. Nem tudom elmondani a kinézetét.-tovább indultunk. Jó pár városnyira a Lilivel való beszélgetésünktől megláttam a két denevért a barlang falán, ami mellett elhaladtunk.
-Srácok!-suttogtam- Ott vannak. Csak csendben, el ne ijesszük őket!-Liam odabotorkált és megfogta az egyiket.
-Ez halott.
-Mi? Halott?
-Vérszopók a farkasok területén? Mily' meglepő!-jött elő egy lány, egy közeli bokorból.
-Ki vagy te és honnan tudod, hogy vámpírok vagyunk?
-Melissa Asper személyesen. Ti pedig Harry, a kis térkép búvár. Liam a nagyszívű-nincs szívű vámpír. Louis a kisgyerek. Zayn a szeszélyes és lám, lám, lám! Niall Horan személyesen! Neked nem a kiválasztottal kéne lenned?
-Honnan tudok kik vagyunk?-Liam.
-Kérlek! Csak nem gondoltátok, hogy a farkasoknak nincs felső osztálya?
-Szóval te egy fajta tanács tagja vagy?-összegezte bölcsen Louis.
-Méghozzá a farkasoké. Ti viszont most velem jöttök!
-Miért mennénk?
-Nem akartok? Azt is megoldhatjuk. Deren, Zack, Colin, Dylan! Ide!-a semmiből megjelent négy fickó és lefogtak minket. Sokkal erősebbek voltak nálunk. Elráncigáltak minket valahova, ott egy vámpírbiztos zárkába dugtak minket.
-Ez nem tiszta. Mit akarnak tőlünk? Egyáltalán honnan tudnak ennyi mindent rólunk?
-Tuti, hogy Elsta keze van a dologban. Louis nyugi!
-Kösz Payne!
-Innen hogy jutunk ki?-kérdezte Harry.
-Niall szólhatna Lilinek, aki teleportálhatna ide és ki vihetne bennünket.-ötletelt Louis.
-Ez nem is olyan rossz ötlet!-gondolatban próbáltam szólni Lilinek, ami
 sikerült is.
"-LILI! Segítened kell!!"
"-Úristen Niall mi történt?"-hallottam meg aggodó hangját.
"-Farkastanács. Elhurcoltak minket és egy vámpírbiztos zárkába dugtak."
"-É-és én hogy is segíthetnék?"
"-Könyörögve kérlek! Tudsz teleportálni?"
"-Nem. De várj! Lehet tudok."-amint ezt kimondta megjelent egy fehér porfelhő a cella közepén, aztán egy mosolygós Lili a nyakamba ugrott. Eltoltam magamtól és megcsókoltam. Málna ízű szájfénye van. Finom!
-Szóval tudsz teleportálni. És ki is tudsz minket vinni innen?
-Lehet. Megpróbálom. Viszont egyszerre kéne titeket elvinnem innen. Akkor nem nagyon vesznek észre.
-Oké.-megfogtuk Liammel a két kis kezét. Harry és Zayn a két lábát, Louis meg átölelte. Pár perccel később már Liliék Wickford-i háza udvarán voltunk. Nagyon megörültünk ennek. Lilit felkaptam, megpörgettem a levegőben, majd leraktam és megcsókoltam. Sokkal készségesebben válaszolt csókomra, mint a legelsőre. Eleanor rohant ki a házból és Louis nyakába ugrott. Lou megcsókolta Eleanort, aki meglepődött, de visszacsókolt.
-Mi történt?-súgtam Lilinek.
-Nem tudom!-súgta vissza. 

*Lili sz.sz.*

-Mi történt?-súgta Niall.
-Nem tudom!-súgtam vissza.
-Az történt, hogy ők együtt vannak.-csatlakozott hozzánk Liam.
-Az a bárgyú mosoly mindent elárul.-állt mellém Zayn.
-Várj! Zayn te nem is...?
-Minden miatta volt.-mutatott Niallre.
-He?
-Elmesélem.-lépett elő Harry.

28. Egy időre minden normális

Rövid rész és ne kérdezzetek semmit...

Hamar visszaértünk a vadászatról, ugyanis vadőrök járják London erdőit. Nem volt kedvünk megint magyarázkodni, hogy mit keresünk mi péntek délelőtt 9 órakor egy erdőben.
-Ilyen gyorsan vissza is értetek?
-Tele van az erdő vadőrökkel.-válaszolta Jessie.
-Már értem. Tudtatok enni?
-Nem nagyon.
-Van még pár tasak vér szerdáról.-mosolygott ránk.
-Én rókát kérek!
-Akkor szolgáld ki magad!
-Nekem mindegy.
-Na gyere te kis aranyos!
-Ez nem ér!
-Minden ér, ami fair!
-A francba!
Am' mi van Louissal? Érted. Te és Louis. Láttam, hogy néztek egymásra.
-Semmi. Na jó! Elhívott randizni. Jaj, de várom!
-Bejön neked Louis?-Jess.
-Láttad már Louist Jessie?
-Még nem.
-Akkor jó! Ő az enyém! Csakis az enyém!
-Meg több millió lányé a világon. Tudjuk Eleanor.
-Köszönöm szépen Lili! Most nem kapsz vacsorát.
-Nem szóltam! Kérek rókát! Vagy bambit. Vagy húsvéti nyuszit.
-Na gyertek ti nagy csecsemők!
-Hey!-szólaltunk fel egyszerre.
-Na nyugi van! Csak vicceltem!
-Éhes vagyok!-kivettem a hűtőből három tasak vért. Egy rókát, meg két bambit. Leültem az asztalhoz és szürcsölgetni kezdtem. A gondolataim kezdtek elkalandozni, az éppen Skóciában tartózkodó barátom felé.
-Eleanor? Ennek mi baja van?-rázott vissza Jessica a valóságba.
-Héé! Most visszaráztatok a valóságba!
"-Vajon, hogy van az én gyönyörűm?"-hallottam meg Niall csilingelő gondolatait.
"-Te is hiányzol nekem nagyokos!"-gondoltam vissza, ha egyáltalán létezik ilyen kifejezés.
"-Lili? Ezt hogy?"
"-Én vagyok a kiválasztott, emlékszel."
"-Ja tényleg! Mizujs veled és Jessievel?"
"-Épp Wickfordban szürcsölgetünk vért, az asztalnál ülve, Elinél."
"-Wickfordban? Megszöktetek?"
"-Igen, de légyszi haladjatok vissza! Nagyon hiányzol!"
"-Te is nekem! Sietünk! Ígérem. Szeretlek Lili! Szia!
"-Én is Niall. Szia!"-jólesően sóhajtottam egyet.
-Megvan a következő képességem.
-Tényleg? Mi?
-A gondolataimban tudok másokkal beszélni.
-Telepátia.
-Az mit jelent?-Jess
-A telepátia az a folyamat, melynél fogva egy egyén gondolatait vagy érzéseit egy másik egyénre képes átvinni anélkül, hogy a két személy egymással bárminemű, az érzékszervek által létesített összeköttetésben lenne.
-Ahan. Így már értem.
-Menjetek fel pihenni!
-Rendben. Már megyünk is!

27. Otthon, édes London!

Ne kérdezzetek semmit...

Hajnalban értünk haza. Péntek van és tegnap jöttek hozzám a fiúk. Klassz. Eleanor még fent volt. Kihalásztam a kulcsaimat a zsebemből és kinyitottam az ajtót Jessie előtt.
-Eleanor?
-Nappali.
-Szia El. Ő itt Jessie Wolften. Őt is bezárták a tanács tagjai.
-Louis mesélte.
-Maradhatna nálunk? Nincs hova mennie.
-Persze. Hogy jutottatok ide?
-Elindultunk Pisából. Jessie olasz tudása segített minket a francia határhoz. Ott kicsit füllentettem, hogy átjuthassunk. Le Muyban találkoztunk egy lánnyal, Marievel, ő segített nekünk eljutni Calaisba. Onnan átfutottunk Angliába és most itt vagyunk. Mi van a srácokkal?
-Skócia.
-Király.
-A szöszi mesélte mi volt a tárgyalásuk után. Gratulálok Lili!
-Köszi!
-Felnőtt az én pici Lilim!
-Nem vagyok a tiéd. Niallé vagyok!-vigyorogtam, mint egy idióta-Kincsőékkel mi van?
-Voltak itt tegnap, hogy miért mentél el a suliból. Azt mondtam, hogy fontos dolgotok volt.
-Köszönöm. Te pedig ma velem alszol!-fordultam Jessie felé.
-Ahogy óhajtod!
-Idétlen!
-De ezért szeretsz!
-Senki mást! Csak téged és Niallt.
-Jaj te! Tiszta Júlia!
-Na nem! Ők a végén meghalnak! Mi nem fogunk meghalni.
-Egyszer úgyis meghaltok.
-Igaz. Tá-dáá! Az én birodalmam!
-Cuki.
-A te szobád is cuki.
-Biztos. Kíváncsi vagy milyen képességeik vannak a vámpíroknak?
-Légyszi mondd el mind!
-Gondolatolvasás, repülés, láthatatlanná válás, jövőbe látás. Akkor még? Állat nyelven beszélés, álomnézés, mások irányítása, átváltozás valamilyen állattá, gondolattal kínzás, környezetre hatásos érzelmek, szemmel gyilkolás, hazugság felismerés, mentális pajzs, érzelmek manipulálása, áramütés, fizikális pajzs, illúziókeltés, teleportálás pár ugrással. Ennyi jut eszembe.
-Jó sok létezik.
-Hát igen.
-A tied mi?
-Fizikális pajzs és a áramütés.
-És ezek mit jelentenek?
-Fizikális pajzs. Ha meg akarsz támadni és közel jössz hozzám, azt is elfelejted,hogy miért is indultál el.
-Klassz. És a másik?
-Az olyan, mintha megrázna a 220.
-Az szép. És mikor használod?
-Ha valaki felidegesít és hozzáérek megrázza az áram.
-Inkább nem idegesítelek fel!
-Jobban jársz EgóManó! Ezt mondd a barátaidnak is!
-Miért?
-Mert én is oda fogok járni ahova te.
-Milyen osztályba mész? A? B? C? D?
-Valamiért az A-ba szeretnék.
-Juj, én A-s vagyok!-kezdtem el tapsikolni és ülve táncolni. Hála az ülőtáncomnak leestem az ágyról-Nem röhög! Inkább segít! Eszembe jutott valami!
-Mi?
-Milyen lények vannak még a vámpírokon, farkasokon, szellemeken, zombikon és varázslókon kívül?
-Öhm? Angyalok. Sötétek és világosak. Lidérecek, múmiák, tündérek, manók, orkok, tündék, ördögök na meg persze az emberek. Ennyi.
-Ork? Az nem csak mese?-nevettem, de megint leestem az ágyról-Nem röhög! Inkább segít!
- Oké-oké! Megmutatod a szobám?
-Persze. Gyere!
Elindultam a kis folyosón, majd a szobámtól számított második ajtót kinyitottam.
-Tá-dáá!
-Édi.











-Akkor jó! Elmegyünk vadászni?
-Felőlem.
-Eleanor elmentünk vadászni!
-Menjetek csak!
-Köszi!

26. Szökés...vagy mégsem.....vagy mégis?

Nem magyarázkodom, hisz isten tudja mikor volt új rész, de olyan borzalmas órarendem van, hogy húúú... És próbálok bevágódni egy helyes fiúnál, szóval kutatgatok utánna, de SHH!! Jelen pillanatban vörös az ég, mint a jövőben az egyik részben. Nem mondok többet, itt a 26. rész.
 
xxxx.

-Jó téged mosolyogva látni. Na és hogy jutunk ki innen?
-Az erőmmel.
-Még mindig kérdezem: Hogy?
-Ha valamelyik bejön összeesik majd a fájdalomtól.
-Tudsz kínozni embereket a gondolataiddal?
-Igen és látom mások gondolatait meg az érzéseim kihatnak a környezetemre.
-Tényleg te vagy a kiválasztott.
-Nem értem miért olyan nagy szám kiválasztottnak lenni.
-A kiválasztottnak megvan a világ összes képessége. Észreveszi ha hazudnak neki. Tud repülni. Valamilyen állattá tud átváltozni, általában denevérré. Most csak ennyi jut eszembe.
-Király. Eddig csak ez a három van.
-Majd jelentkezik a többi is. Valamikor.
-Oké. Akkor várunk amíg jön valamelyik.
-Remek.-nem kellett sokat várnunk ugyanis kb. tíz perccel később Davon jött be. Magamban elszámoltam háromig és a fickó összeesett.
-Most!-rohanni kezdtünk a sötét folyosón, fogalmunk sincs merre.
-Lili itt jobbra!-suttogta Jess a hátam mögött. Befordultunk jobbra, én személy szerint majdnem szív rohamot kaptam, mikor megláttam Keirát az egyik cellából kijönni. Ránk mosolygott.
"-Gondolom szökni akartok. Segítek."
-Miért segítenél?
-Mert nem az én érdekem, hogy itt legyetek. Én sem akarok itt lenni, de az erőm miatt muszáj.
-Akkor merre?
-Itt végigmentek, ott balra, majd azon a folyosó végén van egy üvegajtó. Na oda ne menjetek!
-Miért?
-Mert az a tanács nagyterme.-válaszolta meg Jessie.
-Pontosan. Na szóval azon a folyosón a második utca szerűségre kell befordulni. Arra van a kijárat.
-Köszi Kiera!-Jess.
-Az Keira te ész!-nevettem ki Jessiet- Még egyszer köszi a segítséget!
-Nincs mit, de haladjatok! Elsta így is meg fog engem büntetni. Sok sikert!-követtük Keira utasításait és kijutottunk az utcára.
-És most merre?-tettem fel a nagy kérdést.
-Pisában vagyunk. Akkor...Á! Pont most nem emlékszem a térképre!
-Próbáld meg!
-Oké. Innen eljutunk Viareggioba, onnan tovább megyünk La Speziaba. Ha onnan eljutunk Milanoba Genován át, akkor nyert ügyünk van.
-Remek. És merre van Viareggio?
-Hát Észak-Nyugatra!
-Bizti?
-Bizti!
-Akkor húzzunk haza Londonba!
-Juhú!
-Halkabban te ökör!-csaptam fejbe röhögve.
-Indulás!-szép lassan elértünk Viareggioba, ott Jessie olasz tudásának hála megkérdeztük merre van La Spezia, vagy mi. Elköszöntünk az ottaniaktól és estére odaértünk La Speziaba. Megszálltunk az ottani erdőben és vadásztunk. Majd éhen haltam, ezért két rókát fogyasztottam el. Nem olyan finom, mint a Londoni. Biztos mást esznek ezek a szerencsétlen vámpírkaják. Jessie valami nagyobbat kapott el. Legalább is szerintem. Visszaértünk a táborhelyünkre és vad őrök voltak ott.
-Na ebből húzz ki minket!-suttogtam Jessinek.
-Buona sera, signori!/Jó estét uraim!/
-Che ci fai qui a quest'ora?/Mit keresnek erre ilyenkor?/
-Non possiamo permetterci di rimanere, e anche parlato in passato che una volta che veniamo qui, tour di notte./Nincs pénzünk megszállni, és még régebben megbeszéltük, hogy egyszer eljövünk ide, éjszakai túrára./
-Attenzione per le vicine volpi di sosta e orsi grizzly!/Vigyázzanak azért, a közelben rókák és grizzly medvék tanyáznak!/
-Con loro ci saranno problemi. Lili non è vero?/Velük nem lesz bajunk. Ugye Lili?/
-Proprio così!/Úgy van!/
-Avere una buona sera, signore!/További szép estét hölgyeim!/
-Grazie!/Köszönjük!/
-Arrivederci!/Viszlát/-köszöntem el tőlük.
-Ez meleg volt! Nem is mondtad, hogy tudsz olaszul!
-Én meg nem tudtam, hogy tudok olaszul. A suliban spanyolt és franciát tanulunk.
-Inkább menjünk tovább, nincs kedvem még egyszer ilyen meleg helyzetbe kerülni!
-Nekem sincs! De miért megyünk Milanoba? Futva gyorsabb!
-Tudom, de nem kockáztatom meg még egyszer, hogy a tanács bevigyen!
-Igaz. akkor gyalogolunk. Innen merre?
-Genovába, aztán át Francia országba. Nem tudok franciául.
-Je sais!/Én tudok!/
-Biztos.-tovább álltunk La, mit tudom én honnan Genován át egészen a francia határig.
-És itt, hogy jutunk át Jess? Jess?
-Itt vagyok.
-Ne ijesztgess!
-Bocsi, de megvan hogy jutunk át az őrökön.
-Hogy?
-Arra felé van egy lyuk a kerítésen. Átférünk rajta.
-Király. Akkor tuti elkapnak minket.
-Ugyan már Lili! Vámpírok vagyunk. Csak vámpírok kaphatnak el minket.
-Igaz.Am milyen nap van?-kérdeztem, majd ördögien elmosolyodtam.
-Mi a terved?
-Csak kövess és bízz bennem! És tegyél úgy mintha elkésnénk valahonnan. Oké?
-Oké.-odamentünk a határátkelőbódéhoz.
-Désolé! Pouvez-vous me dire quel jour on est?/Elnézést! Meg tudná mondani milyen nap van?/

-Jeudi./Péntek./
-Vendredi?/Péntek?/
-Oui. Pourquoi?/Igen. Miért?/
-Jessie, nous allons être en retard!/Jessie el fogunk késni!/
-Comment la fin il?/Honnan késnek el?/
-Le mariage de son frère. Nous sommes les demoiselles d'honneur./A bátyja esküvőjéről. Mi vagyunk a koszorúslányok./
-Il suffit de ne pas être en retard! Allez!/Csak nem késhetnek el! Menjenek!/

-Merci!/Köszönjük!/-és átengedett minket.
-Mit mondtál neki, hogy átengedett?
-Azt, hogy elkésünk a bátyád esküvőjéről.
-Jó kis hazugság. Pacsit. 
-Még jó, hogy Perfektül tudok franciául.
-Haha, kis EgóManó!
-EgóManó? Jó kis becenév! Innen el kell jutnunk napkelte előtt Calaisba.
-Ami az ország másik végében van.
-Igen és van...nem tudom hány óránk.
-Kérdezzük meg azt a lányt ott!
-Jó ötlet gyerünk!
-Hey. Découvrez comment lire l'heure?/Szia. Megtudnád mondani mennyi az idő?/
-Bien sûr. Dix minutes après minuit./Persze. Éjfél múlt tíz perce./

-Merci!/Köszi!/ 
-Où allez-vous si tard?/Hova mentek ilyen későn?/
-Croyez-le ou pas Londres. Je ne sais pas où aller./Ha hiszed, ha nem Londonba. Csak nem tudjuk merre kell menni./
-Angolok vagytok?
-Beszélsz angolul?
-Igen. Amúgy Marie Piaf vagyok. És ti?
-Jessica Wolften és Lilian Morgan.
-Vámpírok vagytok.
-Mi? Dehogyis. Vámpírok nem léteznek!
-Akkor én mi vagyok? Sült krumpli?-és megvillogtatta hegyes fogait és vörös szemeit. Amúgy még nem is néztem meg igazán. Szőke haj, koptatott rövid, farmernadrág, amerikai zászlós félvállas poló. Cuki csaj.
-Akkor mi is sült krumplik vagyunk.-vicceltem el az előbbi kissé cikis helyzetet.
-Mit kerestek Le Muyban? 
-Elszöktünk a vámpírtanácstól. És most haza megyünk Londonba.
-Elszöktetek? Miért vittek be titeket?
-Ezt nem most mondanánk el. Napkelte előtt Calaisba kell érnünk.
-Az messze van. Futva megtehetitek.
-Nem akarjuk felfedni magunkat.
-Nem is kell. Mehettek a föld alatt.
-Föld alatt?
-Csatorna, metróalagút. A metrók éjjel nem járnak.
-Elkísérsz minket?
-Persze, de előtte szólok anyuéknak.
-Persze, szólj csak!
-Maman, papa! Je vais avec Lilian et Jessie Calais. Je vais revenir./Anya, apa! Elkísérem Liliant és Jessie-t Calaisba. Majd jövök./
-Vampires?/Vámpírok?/
-Oui./Igen./
-Allez-y, mais soyez prudent! Vos amis!/Menj csak, de vigyázz magadra! Meg a barátaidra is!/
-Merci! Je me dépêche maison!/Köszönöm! Sietek haza!/ 
-Na?-kérdeztük mikor visszaért.
-Mehetek. Akkor gyertek!-levitt minket a metró alagútba. Két óra alatt Párizsban voltunk, majd még két óra múlva már Calais utcáit koptattuk. Odaértünk a kikötőhöz és Marie felé fordultunk.
-Köszönünk mindent Marie!
-Majd meglátogattok azért?
-Mindenképp!- egy-egy öleléssel elbúcsúztunk egymástól.
-Sziasztok!
-Szia Marie!-ráléptünk a vízre és futottunk. Hajnali öt óra múlt mikor Doverbe értünk-Hiányoztál Anglia!
-Akkor most irány hozzánk!
-Hol laktok?
-Wickford.
-Akkor indulás.-és elindult Ramsgate felé.
-Jess! Wickford emerre van!
-Tudtam én! Csak teszteltelek!
-Ahan.

2014. augusztus 14., csütörtök

25. Tárgyalás

Sziasztoook!! Nagyon nagyon nagyon sajnálom ezt az iszonyat sok késést, de rengeteg dolgom van mostanság (pedig nyáron alig van) Itt az új rész, rem. örültök. :)
Jessie.xx

*Liam sz.sz*
Elsta tárgyalásra kényszerített minket. Belementünk, nagyon féltettük Lilit, ha megölik Niall is megy utána. Önszántából.
-Mit akarsz Elsta?
-A lányért cserébe...Jake?
-Egy nagyon ritka dolgot.
-Bármi is az elhozzuk.-Niall.
-Egy különleges denevér vérét.
-Mennyire különleges?
-Annyira, hogy csak két példány létezik belőle. Skócia északi részén találjátok.
-És ha nem hozzuk el?-kérdezte Niall jogosan.
-Akkor a kis Lilike cellatársát rávesszük, hogy beszélgessen el a kis barnácskával. Jessica nem nagyon fog örülni, hogy meg kell ölnie drágaságot.
-Jessie?-suttogta Niall- Ő? Az lehetetlen.
-Igenis lehetséges. Nem halt meg. Életben hagytuk.
-Niall. Ki az a Jessie?
-A volt barátnőm, aki ezek szerint nem halt meg.
-Hát nem, de ha nem hozzátok el azt amit kértünk, mindkettőnek annyi.
-Ne öljétek meg őket! Kérlek! Idehozzuk amit kértek, csak ne bántsátok Lilit és Jessiet!
-Akkor haladjatok!
-Sietünk! Srácok! Indulás!

*Lili sz.sz*
Arra keltem, hogy valaki bökdösi a hátam.
-Csak még öt percet Eleanor!-nyafogtam, öt évest megszégyenítő hangon.
-Én Jessie vagyok, nem Eleanor.-kuncogott Jess.
-Ajj, pedig már kezdtem elhinni, hogy nem vagyok itt. Mennyit aludtam?
-Ha jól gondolom akkor körülbelül hat órát.
-Király.-nyitódott a vasajtó és Davon jött be.
-Valaki látni szeretne.
-Engem?-kérdeztem a hülyét tettetve.
-Nem, cseszd meg a falat!
-Akkor engem.
-Gyere már!-szinte már kiabált. Nem volt sok válsztásom, így mentem ahova Davon kísért. Jobban mondva ráncigált.
-Kaptok fél órát. Nem többet. Idő indul.-nem értettem, hogy most mi van. Erre rögtön választ is kaptam. Egy test simult hozzám hátulról. Az én mindenem. Megfordultam és gondolkodás nélkül ajkaira tapasztottam enyémeket.
-Hiányoztál.-suttogtam két csók között.
-Te is nekem.
-Mikor jutok innen ki?-nem válaszolt, eltávolodott tőlem a falhoz sétált és neki támaszkodott-Niall mi a baj? Mikor mehetek haza?
-Ha megszerzünk nekik valamit. Skóciából.
-Skócia? Mit kell elhoznotok?
-Nagyon kíváncsi vagy. Ezért szeretlek.-válasz helyett csak megcsókoltam.
-Szeretlek Niall James Horan!
-Szeretlek Lilian Pepe Morgan!
-Pepe?
-Kicsit kutattam utánad. Nem baj?
-Dehogy.
-Akkor jó. Hallom van cellatársad.
-Igen. Jessica Wolften.
-Nem halt meg.-suttogta orra alatt.
-Azt mondta ha kiengednek engem innen, akkor tegyelek boldoggá és adjam át az üdvözletét.
-Miért? Nem haragszik amiatt ami kettőnk között van?
-Nem. Épp ellenkezőleg. Azt mondta összeillünk.
-Akkor jól mondta. Kérdezhetek valamit?
-Már kérdeztél.-kuncogtam-Mondjad!
-Lennél a barátnőm?
-Semmi más nem tenne boldogabbá. Igen. Végtelenszer is igen.
-Letelt a fél óra! Jössz vissza a cellába!-jött be Dav és elhúzott Niall öleléséből. Kíváncsi lennék mit kell elhozniuk. Davon belökött az ajtón amitől a földre estem. Haragudtam a tanácsra amiért bezárt ide minket. Majd beugrott valami.
-Jess!
-Mondjad!
-Megvan hogy jutunk ki!
-Tényleg?
-Igen. Vajon ki akart engem látni?
-Csak nem Niall?
-De igen. És mit akart?
-Azt hogy légy a mindene?
-Igen. Jajj Jess ez olyan jó! Nagyon szeretem Niallt. Az életemnél is jobban.
-Jó téged mosolyogva látni. Na és hogy jutunk ki innen?
-Az erőmmel.

2014. július 26., szombat

24. Békülés és elrablás

Heyo everyone! Sorry a késésért! Mást sajna nem bírok mondani csak, hogy sajnálom! Jó olvasást!

 *Liam sz.sz*
-Meg Fren és Lexi.-fejeztem be. Majd a mosolyom átment fancsali arc kifejezéssé-Baj van.
-Ugye nem Lilivel?-ijedt meg Niall.
-Félig.
-Mi a baj? 
-A tanács el fog jönni Liliért és elviszik magukkal. El kell innen vinnünk
-Idő?
-Nem sok. Sietnünk kell. A terv a következő. Louis, te odamész Lilihez és elvonod valamivel a figyelmét, nehogy észrevegyen minket. Zayn. Te és Harry őrködtök majd a folyosón, amíg Niall és én beszélünk az igazgató nővel. Világos?
-Mint a nap!-vágták rá egyszerre.
-Akkor indulás!

*Louis sz.sz*
Miért én terelem el Lili figyelmét? Miért nem Niall? Bár, ha jobban belegondolok, Lili és Niall nem éppen szeretnének találkozni egymással. Legalább is Niall ezt hajtogatja magának. Remélem Liam és a szöszi sikerrel járnak. Ha elviszik innen a vámpírcsajszit, nagy baj lesz. Nem hiszem, hogy nagyobb baj lenne, ha kiderülni a One direction nagy titka. Na jó, az is nagy gond lenne. Üldöznének minket, lányok ezreinek, millióinak törne össze a szíve. Milliárdos bevétel kiesés lenne, ami minket nem nagyon zavar, mivel rohadtul nem érdekel a pénz. Csak az tudja aki igazán ismer minket, egyszóval a családunk akik, beletörődtek ebbe a dologba, a suliban mindenki, Elsta és a vámpír tanács és Paul Higgins, aki leszerződtet majd minket, ha vége az X-faktoros hajtásnak. Furcsállom miért szerződtet le öt vámpírt, de sebaj így a titkunk biztos kezekben van.
Odaballagtam Lili háta mögé, megböktem a hátát és hátrafordult. Széles mosoly húzódott törékeny arcára.
-Louis hát te?
-Erre jártunk, gondoltam benézek hozzád. Miért baj?
-Nem csak...Várj Ő is itt van?
-Igen, de nem jön ide.
-Ide hívod? Látni szeretném.
-Az igazság, hogy....-kiskutya pofival nézett, megenyhültem tőle-Jó ide hívom, de mielőtt elmegyek elmondom, hogy lehet velünk jössz.
-Hogy mi a Pí?-szaladt fel a szemöldöke.
-Mentem megkeresem a szöszkét. Mindjárt jövök.-ezzel otthagytam. Az ördögi mosoly ott bujkált az arcomon, amit Lili értetlen tekintete okozott. A folyosóra érve négy igen mosolygós személyt láttam meg.
-Na? Hogy ment?
-Velünk jön.
-Hogy bírtad elintézni?
-Megmutattam a látomásom. Te lefoglaltad?
-Fogjuk rá.
-Mit mondtál neki?
-Csak, hogy erre jártunk és benéztem hozzá.
-Erre ő?-Niall.
-Megkérdezte, hogy te is, és megkért, hogy hívjalak oda.
-És te igent mondtál.
-Bocs Niall, de bevetette a kutya pofit és tudjátok, hogy nem tudok neki ellenállni.
-É  nem megyek oda hozzá!
-Óh, dehogynem!-jelentette ki Harry-Zayn, Louis fogjátok le! Liam hívd ide Lilit!-tettük amit kért. Niall mozdulni sem bírt hiába mocorgott. Pár perccel később Liam jött, mögötte egy eléggé meglepődött Lili.
-Elengednétek?
-Lili?-nézett Harry az említett felé.
-Louis, Zayn. Hagyjátok!-elengedtük szegényt, mire szökni próbált, de Zayn megoldotta-Kimennétek?
-Persze.

*Lili sz.sz*
Niall elfordult, nekem meg könnybe lábadt a szemem. Annyi csalódás ért miatta. Lassan megfordult és odajött hozzám. Én hátrálni kezdtem, addig amíg a falnak nem ütköztem.
-Lili!-szólított meg finoman, ezért elfordítottam a fejemet-Lili kérlek hallgass meg!
-Eddig látni sem akartál, most meg kéred, hogy hallgassalak meg? Rendben. Mondjad!-engem is meglepett, hogy engedtem neki a magyarázkodást, de egyszerűen nem bírok rá haragudni. Annyira édes és....épp a gondolataimat nézi. Ugye?
-Bocsi.
-Na mesélj Manó!
-Most csak ennyit mondhatok, a többit nem itt.
-Mennyit mondhatsz?-válasz helyett csak megcsókolt. A pillangók a gyomromban életre keltek és a csók viszonzásra talált. Mindketten belemosolyogtunk a csókba, ezért- meg persze a levegő hiány miatt-lihegve szétváltunk-Ezt el tudnám viselni mindennap!-és újra megcsókoltam. Egy rekedtes köhintés jött valahonnan a közelünkből, azonnal szétrebbentünk.
-Örülök, hogy ilyen jól kibékültetek, de indulnunk kéne. Hacsak nem akarjátok megvárni amíg Elsta, Davon és Keira ideér.-kezdte el Liam, de végig mosolyogva figyelt minket.
- Sz-szerintem m-menjünk h-haza!-Niall még mindig a csók hatása alatt volt. Ez egész úton kísérte. Remegett a keze, ami össze volt kulcsolva az enyémmel. Nem beszélt, de a gondolatai zavarosak voltak.
"- Mi-miért nem lökött el magától? Miért hagyta a csókot? Ő is érez irántam valamit?"
Megálltam az út kellős közepén. A fiúk érdeklődve fordultak felém, de nem mondtam semmit csak megcsókoltam Niallt olyan szenvedélyesen ahogy tudtam. A pillangók már megint repkedtek, elfelejtették velem éhségemet.
-Igen.-mondtam mikor szétváltunk. A szöszi meglepve nézett rám, de mielőtt még bármit is mondhatott volna Liam megelőzte.
-Itt van Elsta.-suttogta megsemmisülve-Futás!-kiáltotta és szaladni kezdett megragadva a kezem ami elengedte Niall "mancsát", de nem sokáig volt egyedül, mert valaki, jobban mondva valakik visszarántottak. Nem a fiúk voltak, ők ellőttem szaladtak még mindig.
-Liam, Ni....!-kiáltottam, de befogták a számat. Az öt rakéta visszafordult és már előttem is teremtek.
-Mit gondoltatok? Hogy nem találok rá?-szólalt meg mögülem egy női hang.
-Elsta hagyd Lilit békén!
-Miért tenném? Ő a kiválasztott. A tanács dönt a sorsáról. Ezt ti is tudjátok.-ijedten próbáltam elkapni valamelyik fiú tekintetét, de csukva volt a szemük. Egy kérdés: Minek?
"-Keiranak a képessége a szemmel gyilkolás. Ha belenéz valaki a szemébe meghal."-suttogta Niall gondolata. Megharaptam az illető kezét aki befogta a számat és Niallhöz rohantam. Szorosan ölelt, nehogy elvigyenek mellőle.
-Mit képzelsz magadról kislány? Megharapsz és elfutsz? Nagy tévedésben vagy. És most velem jössz!- mondta határozottan egy férfi hang, odajött, megfogta a karom és próbált elhúzni Nialltől, de nem engedtem el -Elsta! Makacs ez a lány. Mit csináljak vele?
-Hagyd! Majd én!-valószínűleg odajött a nő, Niall felkiáltott és elengedett. Kinyitottam a szemem és egy harapás volt a karján. Odaszaladtam volna, de a férfi elkapott és megharapta a nyakam.
Valószínűleg elvesztettem az eszméletem, mert mikor felébredtem egy sötét börtön szerűségben voltam a felhoz láncolva, gyengén. Lépteket hallottam, majd nyílt a nagy vasajtó. A kintről beszűrődő fény miatt nem láttam semmit.
-Lám, lám, lám! Hamupipőke felébredt! Mily' csoda! Hoztunk neked egy cellatársat. Keira! Davon! Hozzátok!-nem leszek egyedül? Klassz! Még egy szerencsétlen aki ezekkel az őrültekkel kikezdett. A két szólított behozott egy lányt, aki összegömbölyödve sírt.















-Jessica! Szedd össze magad!
Jessica szipogott egyet-kettőt, majd felnézett. Rám emelve tekinteté megtörölte szemeit.
-Te ki vagy?-kérdezte erőtlenül
-Lilian Morgan. És te?
-Jessie. Jessica Wolften.
-Miért vagy itt?
-Majdnem felfedtem a vámpírok titkát. Hát te?
-Én vagyok a kiválasztott.
-Értem. Leszedjelek a falról?
-Légyszi!-két másodperc alatt eltépte a láncokat, én a földre estem-Köszi! És akkor te vámpír vagy. Igaz?
-Igen. És te is.
-Igen. Hol vagyunk amúgy?
-Valahol Olaszországban. Te nem idevalósi vagy.
-Nem. De te sem. Honnan származol?-így indult el egy hosszúra nyúlt beszélgetés.
-Amerikából származom. 1879-ben születtem Ohioban. Kicsi voltam amikor Írországba költöztünk. 6 évvel ezelőtt majdnem meghaltam a barátomért, de a tanács életben hagyott.
-Hogy hívták a barátodat?
-Niall. Niall Horan.-elfelejtettem levegőt venni. Mi van? Ez a csaj Niall volt barátnője? Mi jön még? Kiderül, hogy Niall a rokonom?-Mi a baj Lilian?
-Én...meg...Niall....
-Jártok?
-Igen..vagyis hogy nem....vagyis hogy.....ajj! Nem tudom. Remélem.
-Összeilletek.
-He?
-Niall és én nem illetünk össze. Viszont te, olyan vagy akit mindig is szerettem volna a szöszi mellé. Ha kijutsz innen, tedd boldoggá! És üdvözöld a nevemben!
-Mindenképp! Nem haragszol azért, mert Niall és én...na érted.
-Jajj, ugyan! És rólad mit lehet tudni?
-1993-ban születtem, tudtommal Londonban. Nem ismerem az igazi szüleimet. Van egy féltesóm és oda vagyok Niallért.
-Aranyos. Barátaid? Mert gondolom egy ilyen lánynak biztos vannak barátai.
-Igen vannak. Jó sokan. Két legjobb barátnőm van. Alexandra Lutern, aki vérfarkas és Kauka Kincső, aki vámpír. Fren Jen, ő vérfarkas, de megkért egy varázslót, hogy segítsen neki vámpírrá változni. Tudom ez nekem is zavaros. Akkor Annabelle Carter, ő is vámpír. Daniel Tani, Annie barátja. Nagyon jó párost alkotnak. Alex Caesar, ő a legjobb fiúbarátom és egyben a féltesóm is. Eleanor Calder, ő a nagynéném, de részben barátként tekintek rá. Emma Jonhes az egyetlen ember barátom. Viszont a családjával elköltöztek Wolverhemptomba. Rajtuk kívül ugye Harry Styles, Liam Payne, Louis Tomlinson, Zayn Malik és Niall.  Röviden ennyi.
-Jó sokan vannak.
-Szerencsére. Mikor engednek innen ki?
-Tárgylással.
-Tárgyalás?-szaladt fel a szemöldököm.
-Igen. Gondolom érted Niall és a többiek jönnek.
-Remélem.-sóhajtottam és ledőltem a földre.
-Alszol?
-Szeretnék.
-A vámpíroknak általában nem kell alvás.
-Tényleg?
-Tényleg. De neked most jót tenne. Aludj! Ha jön valaki felébresztelek.
-Köszönöm Jessie!
-Nincs mit Lili!

2014. július 14., hétfő

#Díj2

Sziasztok! Ezt a díjat most nem a ♥Díjak♥ oldalra fogom kirakni, hanem így ide. A díjat a Vámpír sztori c. blog egyik írójától, Vivitől kaptam.


Szabályok:
1. Rakd ki, hogy kitől kaptad a díjat!
2. Írj magadról 11 dolgot!
3. Válaszolj 11 kérdésre!
4. Írj 11 kérdést!
5. Küldd tovább 11 embernek!


11 dolog rólam:
1. Szeretem az eső illatát.
2. Rájöttem, hogy hatással vagyok az emberekre, magyarul: elértem, hogy pár osztálytársam ne gúnyolja a fiúkat. :$
3. ;D <-- ez a kedvenc smileim, de mostanság csak ezt: :3 vagy ezt: :$ használom
4. Fejből nem tudom, de ha jól emlékszem akkor, 30 valahány blognak vagyok a szerkesztője.
5. Szeretem a sajtot.
6. Életcélom, hogy egyszer elráncigáljam Niallt, a Belgiumban található Krumpli Múzeumba.
7. A szobám falára fel van festve egy 1D felirat.
8. Ugye írtam, hogy szeretem az eső illatát, de utálom ha miatta elmegy az áram, még jobban, ha van áram és nincs net. -.-"
9. Az általam olvasott blogok száma: nagyjából 200. Abból olyan 175-ben Niall a fősz.
10. Mióta külföldről kapok új ruhákat, azóta ruhabolond vagyok. :3
11. Olyan osztályba járok, ahol a legtöbben utálják a fiúkat, de ezt sikerült megoldanom: leordítottam a fejüket és elküldtem őket az Északi-sarkra, bikiniben.

11 válasz:
1. Család vagy barátok? Mindkettő. Család nélkül nem tudom mi lenne velem, a barátok meg azért, hogy néha elmeneküljek a családom elől. Logika befigyel XD
2. Mi az amiért a világon a legjobban rajongsz? Háááááát. Ha úgy vesszük, akkor az 1D, de ha nem úgy(XD) akkor a chips.
3. Kiknek szurkoltál a vb-n? Nem néztem a vb-t, de a braziloknak.
4. Mi a kedvenc időtöltésed? Blogolás, alvás és Niall után nyomozni. :3
5. Ki a példa képed? (Ha van) Perrie Edwards. Egyszerűen imádom.
6. Mi jut először eszedbe a krumpli szóról? Niall Horan.
7. Melyik a kedvenc fagyid? A banános.
8. Szerinted normális vagyok? Is-is.
9. Melyik a szebb név: a Johanna vagy a Hermione? Szerintem a Johanna.
10. Kedvenc év szakod? A nyár és az ősz megosztva.
11. Ha ez lenne életed utolsó napja, akkor mit csinálnál? Fognám az összes 1D-s holmimat és megköszönnék nekik mindent.

11 kérdés tőlem:
1. Mit utálsz a legjobban?
2. Kedvenc blog?
3. Ha valaki azt mondja: Kevin. Mi jut az eszedbe?
4. Kedvenc süti?
5. Mi az amit annyira szeretnél, hogy ölni is képes lennél érte?
6. Van testvéred?
7. Ha igen mennyi?
8. Mennyi posztered van?
9. Burger King vagy Nando's?
10. Készítesz valamit a srácoknak augusztus 23-ára?
11. Az baj ha nem tudok még egy normális kérdést?
 
11 ember akinek küldöm:
Nem tudtam 11-et. Kár, hogy Viviéknek nem küldhetem vissza, megérdemelnék :D

2014. július 2., szerda

23. Vámpírtanács

Mostantól sűrűbben fogom hozni a részeket, egészen az évadzáróig. Decemberben kezdtem el és nem gondoltam volna, hogy idáig eljutok egyáltalán. Nagyon köszönöm nektek! 
Jessie.xx

*Niall sz.sz*
A srácok szavai letaglóztak. Hiába van szerda, pihenőnap én már megint kiborultam. Először a bál utáni napon, most meg most.
-Nem. Ez lehetetlen.
-Sajnálom Niall! El kell fogadnod!
-Mit? Hogy én vagyok a világ vége, aki tönkre teszi a világot, hacsak Lili meg nem állít? Meg nem öl? Hát kösz, de nem fogadom el! Nem kell így lennie!
-Megoldjuk haver. Oké? Elmegyünk a tanácshoz és ott megmondják, hogy most mi van. Jó?-ötletelt zöld szemű bandatársam.
-Legyen. De utána megnézzük Lilit! Holnap a suliban.
-Remek, akkor indulás!
Elindultunk futva Pisába (Pízának olvasni és nem röhögni!-Eni), a vámpír tanácshoz. Átszeltük a tengert, sietnünk kellett. Kevés időnk van, de azt a tanács majd eldönti. Jobban mondva, inkább csak Elsta dönt, a tanács többi tagja nélkül. Odaértünk az épülethez, de furcsálltunk valamit. Davon állt a kapuban, majd amint meglátott minket odajött.
-Lám, lám, lám! Csak nem a szökevények?
-Beszélnünk kell a tanáccsal!-Louis.
-Miről akartok velünk beszélni?
-A kiválasztottról.-vágta rá, semmi habozás nélkül Zayn. Davon lélegzete elakadt, majd szeme összeszűkült és elindult be, az épületbe.
-Kövessetek!-ugyanabba a terembe vezetett minket, ahol tíz éve voltunk Liammel. Ugyanazok az őrők, ugyanaz a recepciós, csak ő már vámpír. Kár érte.
-Miért jöttetek?-Elsta. Fekete haja lazán, szabadon lógott vállára. Rövid fekete ruhája alól kilátszott a necc harisnyája, ami kiemelte vékony lábait.
-Beszélnünk kell!
-Ha nagyon fontos! Mondjátok!
-Tudjuk ki a kiválasztott!-Liam.
-Hogy mi? És én miért nem tudok a kilétéről?-csattant fel, megvillogtatva ezzel hegyes fogait
-Mindent elmondunk.
-Kezdjétek!
Elmeséltünk neki mindent, töviről hegyire. Szeptembertől kezdtük, a bálon át, a Danieltől és Alextől szerzett információkon át a végéig. Mindent elmondtunk neki Liliről, az érzéseimet viszont kihagytuk. Mondandónk közben néha oldalra sandítottam. Éreztem, hogy valaki figyel. Nem csalódtam érzékeimben, ugyanis a tanács legfiatalabb tagja Keira árgus szemmel figyelt engem. Elkaptam róla tekintetem, de túl feltűnően bámult, és ezt Elsta észrevette.
-Keira! Mit mondtam neked?
-Hogy ne foglalkozzak avval, ami nem rám tartozik. Én.....akkor...megyek is. Elsta, Davon, Jake.-köszönt a feletteseinek, biccentett nekünk és kiviharzott a teremből. Jake elgondolkozott, én meg túl nyuszi voltam, hogy megnézzem azokat.
-Szóval Lilian Morgan. Igaz?-kérdezte Jake.
-Igen.
-Greg Morgan és Leila Hudson lánya. Igaz?-Davon.
-Igen.
-Eleanor Calder unokahúga és Alex Caesar féltestvére.-vette át a szót Elsta.
-Igen.
-És Niall barátocskátok mindene. Vagy tévedek?
-Tévedsz!-hazudtam.
-Felismerem ha hazudnak nekem vagy ha valamit titkolnak. Ne is próbálkozz! Ő a kiválasztott, a lány aki megmenti a Földet. Hm. Milyen ironikus! Egy kis pisisre bízzák az emberiség és vámpíriság jövőjét. Kevesebb mint fél éve vámpír, ti több mint hét éve. Előbb bíznám rá Paynere a Föld biztonságát, mint egy újoncra. Ch. Ki volt az a marha aki átváltoztatta?
-Én.-lépett elő Zayn.
-Kitalálom. Lilike drága a városban kóricált későn, te meg szomjas voltál, nem hallgattál a másik négy tökkel ütöttre és elmentél a városba. Lilian volt az első akit megláttál. Megtetszett neked, megkóstoltad a vérét, de nem bírtál leállni, így majdnem megölted, de nem volt szíved megölni, így átváltoztattad. Miket beszélek én? Neked szíved? Ugyan már! Összességében igazam van?
-Igen.
-Te meg első látásra beleszerettél. Ugye?
-Igen.-sóhajtottam.
-Bevésődött neked.
-Bevésődés?
-Szerelem első látásra.
-Tudom, Harry mi a bevésődés! Elsta mennyi időnk van?
-Mire?
-Niall a világvége. Ha elmegy Wickfordba kinyírja az emberiséget és....-kezdte el Louis, de Els félbeszakította. Els?!?!? Mióta becézem én? Oké, Niall meghibbant!
-Ne is mond tovább! Értem!-sóhajtott egyet és folytatta-Pár év.
-ÉV?-kérdeztük kórusban.
-Igen év. Négy-öt.
- Négy-öt év van a világvégéig?-értetlenkedett Harry, szokásához méltóan.
-Igen, de most menjetek! Végeztünk!-tapsolt kettőt és újra Londonban voltunk. Liam előszedte a telefonját és megnézett rajta valamit. Amint megpillantotta a képernyőt, szeme kikerekedett, zsebre vágta a készüléket és sietősre fogta lépéseit az ellenkező irányba.
"-Már holnap van. Mért nem jöttök utánam?"
-Srácok! Irány a suli.-jelentettem ki. Újra látom Lilit. Jó, igaz tegnap láttam utoljára, de akkor egy srác ölelgette. Mint kiderült,-a fiúktól-a legjobb barátnőjének, Lexinek a pasija. Ettől kissé nyugodtabb lettem. Mikor odaértünk, pont lyukasórájuk volt. Lili az egyik padon ült, mellette két lánnyal. 
-Ott van Lili!-mutogatott Louis.
-Meg Fren és Lexi.-fejezte be Liam. Majd a mosolya átment fancsali arckifejezéssé-Baj van.
-Ugye nem Lilivel?-ijedtem meg.
-Félig.
-Mi a baj? 
-A tanács el fog jönni Liliért és elviszik magukkal. El kell innen vinnünk
-Idő?
-Nem sok. Sietnünk kell. A terv a következő.....

2014. június 28., szombat

22. "Csak mert barátok vagyunk!"

 Sziasztok! Őszintén utáltam ezt a részt megírni. Nem is tudom hány rész van még az évadzáróig. Nagyjából húsz? Úgy valahogy. Tudom, néha érthetetlen mit írok, de ez a jövőben sok segítséget ad majd. "A szavak csak szavak maradnak, amíg fel nem éleszted őket." 
Jó olvasást! Jessie.xx


*Zayn sz.sz*
Az erdőben találkoztunk Lilivel és Eleanorral, ami nekem nem nagyon volt jó. Tartanom kell magamat az ígéretemhez. Megígértem neki és be is tartom. Erős leszek, nem megyek vissza bocsánatot kérni!
*Visszaemlékezés*
"A bál után két nappal valaki kopogtatott az ajtómon. 
-Gyere!
-Zayn? Beszélhetnénk?
-Persze gyere!-leült mellém az ágyra és gondolkodóba esett.
-Szeretnék kérni valamit!
-Mondjad bátran!
-Ha találkozol Lilivel, ne legyél vele kedves! Kérlek! A kedvemért! Nem akarok szenvedni, hogy mindenki azt magyarázza, hogy "Jajj Lili így" Jajj Lili úgy" meg "Jujj ez van Lilivel"! Kérlek! Legalább te legyél az én pártomon! Tudod, hogy csak te értesz meg! A többiek azt hajtogatják menjek el és mondjam el neki mit érzek, de én nyuszi vagyok ehhez! Nem akarok neki rosszat okozni! Kérlek!
-Ez nem így megy Niall! Viszont nem akarlak szenvedni látni egy lány miatt sem! 
-Megígéred?
-Csak mert barátok vagyunk!
-Köszönöm!"
*Visszaemlékezés vége*
Megtartom a Niallnek tett ígéretem, miszerint nem leszek kedves a majdnem hogy fogadott húgommal. Eddig jól haladok és végig csinálom. Addig amíg a szőkeség el nem felejti vagy tovább nem lép. Ami nem most lesz. Ezt vegyük azért figyelembe.
Pár órával később kulcsok zörgésére lettem figyelmes. Hazajöttek a többiek. Lábdobogás és ajtócsapódás. Ez nem Louis, ő kinőtte az ajtócsapkodós korszakát. Liam sem lehet, ő sosem csapkod semmit. Harry meg csak akkor ha ideges, de most nem az. Tudomásom szerint. Én meg alapból nem lehetek. Egy valaki maradt. Felfedezőútra indultam a nappaliba. Mármint a mindenes szobába. A nyolcadik hete mennek az élő műsorok. Liam megjósolta, hogy a tizedik élő műsorban esünk ki. Harmadik helyezettként. Jó is lenne. Mindenki lent volt, kivéve az ajtócsapkodót.
-Már megint mi baja van?
-Miután Te vérig sértetted Lilit és ott hagytál minket, Nathaniel Northdon, a B-s varázsló vigasztalta Liliant. Niall odajött hozzánk, legalább is figyelt minket és látta Őket ölelkezni és most eljátsza a vámpírt akinek az egész világ az útjában van és földbe tipor mindent, majd végül romba dönti a földet, ha csak egy bizonyos személy nem állítja meg. Óh, mamám!
-Mi van Louis?
-Niall az aki elpusztízja majd a Földet!
-És ki fogja megmenteni a világot?-Hazz.
-A kiválasztott.-suttogtam magam elé és már rohantam is fel a szőke szobájába.
-Zayn hova mész?
-Megmentek mindenkit!-elkezdtem dörömböni az ajtón ami pár mp múlva ki is nyílt-Te. Jönni. Le. Mi. Mind. Beszélni. Fontos. Dolgokat. Most!
-Megyek már!-szép lassan Niall is lebotorkált az emeletről és leült a nappaliban található kanapéra-Mit kell megbeszélni? Ha arról a kis barna hajú csibefosról van szó, aki miatt szenvedek, akkor hagyjatok!
-1, nem róla van szó, vagyis csak részben. 2, Lili nem csibefos!-kezdte el Liam.
-3, mondjad már!
-Nem szökhetsz el!-jelentette ki Lou.
-Miért tenném?
-Mert el akarsz menni a csibefosodhoz, hogy lásd nincs baja, de útközben minden szembejövöt kinyírnál, majd csalódnál és kinyírnád az egész világot.-vette át a szót Harry.
-Eddig jól hangzik, kivéve a csalódásos részt.
-Niall.-tettem vállára a kezem-Ha te elmész Lilihez, akkor Te leszel a világ vége, akit csak a Kiválasztott állíthat meg. Ha elkezdesz gyilkolni, Lili fog megölni téged.
-He?
-Lili a kiválasztott.
-Az nem lehet! Mondjátok, hogy nem igaz!
-Ez az igazság. Sajnálom

2014. június 25., szerda

21. Beszélgetős este, rég nem látott ismerős(ök)

Nem terveztem új részt rakni, de új olvasóm, Gigi miatt itt van. Nagyon köszönöm tőled a bátorítást!  Olvassátok! Jessie.xx



A buli nagyon jól sikerült. Utána Alex és Annie átjöttek hozzánk Wickfordba.
-Eleanor megjöttem! Vendégeket is hoztam!
-Konyha!-óh, hogy mindig a konyhában van.
-Eleanor, itt van Annie. Ő pedig itt Alex Caesar.
-Alex? De rég láttalak!
-Biztos.-vágott értetlen fejet Alex.
-Még kicsi voltál amikor találkoztunk. Kb 5 és fél éves.
-Most már emlékszem rád! Te vittél el Lilihez!
-Igen én.
-Várj! Neked köszönhetően találkoztunk?-szóltam közbe. Egyre jobban belezavarodok a múltamba!
-Igen. Nem akartam elmondani, mert reméltem, hogy Alex mondja majd el. Na jó, ez így értelmetlen volt!
-Mi értettük!-szólalt meg Annie is.
-Akkor jó!
-Itt aludhatnak?-kérdeztem boci szemekkel.
-Persze.
-Muhaha! Sokáig fogunk fent maradni, és az egész éjszakát végig beszéljük! Muhahaha!
-Hallod Alex. Ijesztő egy testvéred van!-suttogta Annie Alexnek.
-Nem is vagyok ijesztő! De most irány a főhadi szállás! Vi-gyázz!-vágtam magam vigyázzba-Mondom VI-GYÁZZ!
-Értettük.
-Nem értitek az észjárásomat!-mormoltam az orrom alatt, már a lépcsőn haladva.
A szobámba érve Alex álla valószínűleg a lenti nappali padlóját verte.
-Csukd be a szád! Belerepül egy denevér!-viccelődött Annie.
-A denevérekkel nem szórakozunk!
-Bocsi Lili! Elfelejtettem. Ne hari!
-Nincs hari. Most viszont te mindent elmondasz nekünk! Vili?
-Ahan.-bólintott Alex.
-Kezdheted!
-Köszönöm felség!-hajolt meg előttem, mire röhögve fejbe vágtam-Na szóval! Odáig tiszta, hogy anyukám Leila, a volt férje pedig Demien?
-Ühüm.
-Akkor jó! Tovább mondom. Te 1993. Szeptember 17-én születtél. Én 1991. Október 22-én. Több mint két év közöttünk. Apukám '92 júniusában változott át teljesen. Anyu megcsalta apukámat Greggel, majd feleségül is ment hozzá '89-ben. Majd Greget is megcsalta apukámmal. Majd megint megcsalta aput a tieddel. Leila és Greg elváltak...volna, ha nem következett volna be a háború, amiről az emberek semmit sem sejtettek. Eddig világos?
-Mint a nap!
-Mondom tovább. Vagyis hogy mondanám, de ennyi.
-Szuper. Akkor ez tiszta. Na és Annie? Rólad mit lehet tudni?
-Mint már tudjátok a nevem Annabelle Carter. Daniel Tani a barátom immár két éve.
-Gratulálok!
-Köszönjük! Öhm? 1992. február elsején születtem.-mondani akartam valamit, de félbeszakított-Igen Harry szülinapja is akkor van. Tudod mikor van a srácok szülinapja?
-Nem nagyon. Harryét tudom, Kincsőtől. Ennyi.
-Akkor mondom. Harry, 1994. Február elseje. Liam, 1993. Augusztus 29-e. Louis 1991. December 21. Zaynét nem tudom.
-Január 12.-vágott köbe Alex.
-Ja, tényleg! Akkor Zayn 1993. Január 12-e. És Niall 1993. Szeptember 13.
-Az közel van! 4 nappal idősebb nálam!
-Igen, csupán négy nap. De most rólam van szó nem?
-De, igen Annie. Mondd tovább!
-Na szóval! Két testvérem van, Jenny, aki 7 éves és vámpír. És Oliver, ő is vámpír és másfél éves. Nagyon virgoncok. Egy kobra a háziállatom, mert értem az állatok nyelvét és irányítani is tudom őket. Három unoka tesóm van. Medy, Alana és Leonidas, alias Leó. 13, 10 és 19 évesek.
-Jó sok rokonod van!-jegyeztem meg-Mi a neve a kígyódnak?
-Tényleg sok és Serpente. Olaszul a kígyó.
-Minden állatnak olaszul van a neve?
-Úgy látszik.
Még egy jó ideig beszélgettünk. Annievel kibeszéltük az összes pasit a suliból, élen Daniellel. Alexszel meg kiveséztük az összes csajt akit ismer. Szóval az A-sokat és a D-seket. Ennek a gyereknek se lesz egyhamar barátnője, ez fix! A nagy "beszélgessük át az estét, holnap úgyis suli" tervünket megdöntöttük, ugyanis hajnali 3 után aludtunk el.
Reggel elmentünk vadászni, csak a szokásos volt. Nekem róka, Anninek bambi, Alex meg húsvéti nyuszit fogott. A suli idő is gyorsan elrepült. Észre sem vettem és máris otthon unatkoztam.
-Istenem még csak November van és unatkozok!-sóhajtottam legalább ezredszerre-Kimegyünk hógolyózni?
-Hógolyózni? Londonban? Novemberben? Egyáltalán hó Novemberben?
-Jól van na! Unatkozok! Haj! Mit csináljunk?
-Éhes vagy?
-Ahan, egy kicsit.
-Akkor menjünk vadászni!
-Jó ötlet! Induljunk!
Jó ötlet volt Eleanortól, hogy elmentünk vadászni. Egy teljes hétre elegendő vér mennyiséget szereztünk, de hallottuk, hogy nem vagyunk egyedül. Vámpír jár a közelben. Többen is vannak. Talán négyen. Ismerős szagok árasztották el szagló járatomat. Utoljára a bálon éreztem ezeket. Az illetők már nagyon közel voltak. Bekerítettek minket. El neszt hallott az egyik  bokorban és már ugrott volna, ha nem fogom vissza. Ezért drága nagynéném rám morgott.
-Nem bántod a barátaimat!-szóltam rá.
-Lili?-jött elő Louis az egyik bokorból-Ti vadásztatok itt?
-Mint látod nagyokos!-vágott bele Eleanor kicsit bunkón.
-Szia....sztok! Eleanor ők itt, Louis Tomlinson, Liam Payne, Harry Styles és Zayn Malik. Srácok ő itt a nagynéném, Eleanor Calder. Niallt hol hagytátok?
-Ő nem jön Wickford közelébe.
-Óh, tényleg! Nem akar találkozni velem a saját érdekemben.
-Szóval Eleanor átadta a levelet.-bólintott elismerően Harry, mire rámorogtam.
-Igen.
-Ők azok akikről annyit meséltél?-El.
-Igen ők.
-Ugye tudod mit ígértem akkor, amikor Kincső ott volt nálunk és azután az Izabelle után nyomoztatok?
-Igen emlékszem. De nem bántod őt! Oké?
-Ígéretem szép szó, ha betartom úgy jó!-én csak fejbe csaptam magam.
-Mi ígértél?-kérdezte Liam. Én akaratlanul rápillantottam Louisra, akinek az arcán egy bárgyú mosoly volt. Kincső is így néz Harold drágára. Hah! Louisnak tetszik Eleanor. Új terv indul! Kincső, Annie és Én átváltozunk Cupidókká!
-Azt, hogy ha....-befogtam száját a kezemmel, de nem kellett volna.
-Aú! Megharaptál!
-Be fogtad a szám!
-Jogos!
-A vámpírok mióta éreznek fájdalmat?-Hazz.
-Anióka ém vajok a kijálaszkokk!
-Ne puszilgasd az ujjad, inkább mondd el érthetően!-Zayn.
-Mondom, amióta én vagyok a kiválasztott!-mind a négy fiú szeme kétszeresére nőtt-Ne nézzetek így rám! Megijedek!
- T-tényleg Te vagy a kiválasztott?
-Igen Zayn. És Alex a féltesóm.
-Alex? Alex Caesar?
-Igen ő.
-Ki vagy te pontosan? Mert nem az vagy akinek Szeptemberben mutattad magad!-nagyon meglepődtem Zayn ezen mondatára, de nem csak én, hanem a fiúk. Louis kivételével, aki nagy valószínűséggel Eleanorral beszélgetett a gondolataiban.
-Zayn! Hogy kérdezhetsz ilyet?
-Simán. Ki vagy te? És mit akarsz?
-Zayn! Én vagyok az Lili! Aki kevesebb, mint két hónapja ismeri a valódi életét, múltját és képességeit.
-Nem hiszek neked!-és elrohant. Zayn sosem volt ilyen velem. Mindig kedves volt és védeni akart. Nem ismerek rá! Mi történhetett vele?

2014. június 21., szombat

20. Buli, avagy hogy ismerd meg a féltesód

*Lili sz.sz*
Hazaérésem után készülődtem az esti bulira. Jól akarok kinézni, mert...Csak mert jól akarok kinézni.
A suliban tegnap óta mindenki kérdezget, hogy hogy vagyok, vagy hogy mi volt/van köztem és Niall között. Idegesítő. Másfél órája válogatok a bikinijeim között, hogy mit vegyek fel, végül emellett döntöttem:














Ez a kedvencem.Rá egy csini nyári ruhát vettem.












 Nekem is van eszem, ősszel nyári ruha. Bár nem érzek se hideget, se meleget. Most viszont úgy érzem, majd felrobbanok a szomorúságtól. Niall. Mindent átírt ezzel a levéllel. Mindent megpecsételt. A teljes napomat, hetemet, hónapomat, évemet, életemet. Ami elég hosszú lesz. Legalább is amíg nem találkozok újra Tiffanyval. Azért ez milyen már? Mindketten teljesen egymásba vagyunk esve, de ezt csak én tudom. Erre mi történik? Majdnem megcsókol, Tiffany majdnem megöl, utána nem lesz semmi bajom, és egy levelet is kapok tőle, hogy soha többé nem akar találkozni velem, a SAJÁT érdekemben. De az én érdekem, hogy találkozzak vele. Szükségem van rá, a jelenlétére, a lényére, Ő magára. Fél hétre értem Lexiékhez. Austin és Justin nagyon örült nekem. Mindkét kis farkastól kaptam egy cuppanós puszit, majd ők mentek is, mivel az anyukájuk el vitte őket valahová.
7 óra, már mindenki itt van. A csajok fürdőruhája nagyon sexy.
Annie:
















Fren:














Kincső:

















Lexi:












Nicole:














Nagyban táncoltunk Katy Perry ft. 3oh3- Starstrukk 
című zenéjére, amikor az udvarban elment az áram. Jobban körbenézve az egész utcában nem volt áram. Nem értettem mi volt.
-Lili!-Daniel.
-Hm?
-Próbálj meg vidám lenni!
-Miért?
-Csak mert! Lehet közöd van az áramszünethez.
-Öhm? Oké.-egy vidám emlékre gondoltam és visszajött az áram.
-Én megmondtam! Ez a másik képességed! Az érzelmeid befolyásolják a környezetedet.
-Az jó. Ugye?
-Lili ez nagyszerű! Ez a képesség csak két személynek volt meg.
-Kiknek?
-Kristopher Morgannek....
-A nagyapámnak?-szakítottam félbe.
-Kristopher a nagyapád???
-Igen. És mielőtt kérdeznéd, igen. Margaret a nagymamám.
-Te vagy a kiválasztott.-suttogta Alex.
-Hogy mi vagyok?
-Kiválasztott. Neki végtelen számú képessége van.
-De nekem csak kettő van!-kezdek kiakadni.
-Egyenlőre. A többi majd később jelentkezik.
-Ki volt a legutolsó kiválasztott? 
-Greg Morgan.
-Apu.-suttogtam
-Te vagy az! 
-És mi a dolgom vagy mi van? Én ezt nem értem! 
-A kiválasztott vagy megmenti a világot, vagy elpusztítja. 
-Akkor ezek szerint apu megmentette a világot?
-Sajnálom, hogy ezt mondom, de az mentette meg a világot, aki megölte.
-Hogy mi????-szaladt fel a szemöldököm.
-A kiválasztott nem lehet szerelmes, apukád ezt megszegte, amikor elvette feleségül Leilát. Aki az anyám.
-Mi a jó édes bambivért mondasz Alex?
-Mielőtt anyu hozzáment volna apukádhoz, azelőtt Demien Caesar felesége volt.
-Ő vámpír volt?
-Nem. A születésem után változott át, teljesen. Félvámpír volt.
-Akkor mi a franc történt pontosan? 
-Majd elmondom, de nem most. Oké?
-Jó, de mi akkor....?
-Féltestvérek vagyunk.
-Király. Eddig volt egy bátyám, aki csak a név rokonom. Aztán kiderült, hogy van egy nagynénim, aki csak pár évvel idősebb nálam. Most meg kiderül, hogy van egy féltesóm, akire eddig csak a barátaim osztálytársaként néztem. Mi jön ezután?
-Megkapod a család háziállatát.
-Mit?
-A család háziállatát, egy főnixet.
-Hogy mi a jó édes bambivért kapok?
-Egy főnixet.
-Oké. És az mi?
-Egy misztikus madár, amely az áldozati tűzben elégett, majd hamvaiból újjáéledt.
-És hogy néz ki?
-Hát így!-füttyentett egyet és egy vörös színű madár rászállt a karjára(kép a képeknél xd-Eni)-Ugye milyen gyönyörű állat?
-Az. Nagyon szép. Mi a neve?
-Fenice. A Főnix olaszul.
-Cuki, de miért nem mondtad előbb, hogy a féltesóm vagy?
-Nem voltam benne biztos.
- Hogy-hogy?
-Meg kellett bizonyosodnom róla, hogy Greg lánya vagy.
-Most már tudod!
-Igen tudom. Szia húgi!
-Szia bátyó!
-Furi ezt kimondani.
-Én megszoktam.
-Jó neked.
-Mi van itt vámpírkáim?-jött oda Daniel és átkarolt mindkettőnket.
-Féltesók vagyunk.-mondtuk egyszerre Alexxel, majd összemosolyogtunk és lepacsiztunk.
-Furcsa vagy csajszi! Figyellek!-és bekancsalított, amitől Alex és én majd megszakadtunk a röhögéstől-Nem röhög.
-Daniel elhúznál?
-Persze Alex! Sziasztok!
-Végre! Kezdem unni Daniel hülye poénjait.
-November van. Szeptember óta én is meguntam már.
-Figyu Lili! Nem tudom, hogy te emlékszel-e, de mi már találkoztunk. Még régebben.
-Tényleg?
-Tényleg. Kép is van rólunk.-és előhúzott egy képet a tárcájából és a kezembe adta-Még mind ketten kicsik voltunk. Te öt éves voltál, én meg épphogy betöltöttem a hatot. Egyedül Troy tudta, hogy féltesók vagyunk.
-Troy.-mosolyodtam el.
"-Nagyon szerethette Troyt. Ő sokkal jobb testvére volt, mint én valaha is leszek."
-Alex, ne is gondolj ilyet! Nagyon jó testvérem vagy már most!
-Hallottad a gondolataimat?
-Ühüm.
-Tényleg te vagy a kiválasztott.
-Jó tudni!
-Menjünk vissza!
-Oké. Szeretlek bátyó!
-Én is szeretlek húgi!
Eddig nagyon szomorú voltam Niall miatt, de egész buli alatt eszembe se jutott. Hála Alexnek és Danielnek. Nagyon hülye vagyok, hogy miután megtudtam van egy féltesóm, a saját gondjaim jutnak eszembe. Legszívesebben eltűnnék innen messzire, de nem akarom itt hagyni a lányokat, Eleanort és Alexot. Furcsa. Csak egy órája tudom, hogy testvérek vagyunk, mégis mintha együtt nőttünk volna fel. Még nem is néztem meg a képet, így felfordítottam. 










 
Boldogok voltunk rajta. Vajon Jamison és Kristina mit gondolt Alexről? Nem is érdekel. Már nem tekintek rájuk a szüleimként. Soha nem is tekintettem rájuk azokként! Utáltam őket, és ők sem szerettek. Mindig mindenen veszekedtünk. Egyszer még az utcára is kiraktak télen. Az volt az oka, hogy nem ettem meg a spenótot. Kint vacogtam órákon át, amikor Troy kijött és belopóztunk a házba. Persze lebuktunk, így én kint éjszakáztam az udvaron. Másnap kórházba kerültem tüdőgyulladással. Rá két héttel kiengedtek. Szobafogságot kaptam. Így telt el ez az év januártól júniusig. Azon a napon kiszöktem a koncertre, úgy mentem el. És akkor megváltozott minden.